A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Így a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt szereztek függetlenül attól, hogy azt együttesen, vagy külön-külön tették.
Kivételt képeznek azok a vagyontárgyak, terhek, tartozások, amelyek a törvény által külön vagyonnak minősülnek, vagy ha született olyan házassági vagyonjogi szerződés (röviden házassági szerződés), amely másképpen rendelkezik.
Egyebekben a törvény azt a vélelmet állítja fel, hogy a házasság alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, de ez a vélelem megdönthető, ha ennek az ellenkezőjét tudjuk bizonyítani.
A gyermekelhelyezés mellett az egyik legvitásabb pont a vagyonmegosztás lehet egy házasság felbomlása esetén, hiszen gyakori, hogy a felek másként élik meg a vagyonszerzést, más-más állásponton vannak a vagyon megosztásával kapcsolatosan. Különös kérdéskör az esetleges terhek, adósságok megosztása is, hiszen a válás során ezen kötelezettségeket is rendezni szükséges.
Kiemelt jelentősége van tehát, hogy a felek tudják és átlássák azt, hogy mi az, ami megilleti őket és mi az, ami nem. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a házastársak megállapodást kötnek egymással, hiszen a jogban kevésbé jártas fél – egyébként jogos- vagyona így csorbulhat is.
Abban az esetben viszont, ha a házastársak között megegyezés nem jön létre és a bíróságnak kell döntenie a vagyon megosztásáról, mindenképpen javasoljuk, hogy képzett ügyvédi segítség mellett, tételesen vegyék sorra mindazon vagyontárgyakat, terheket, amelyekkel kapcsolatosan a felek nem tudtak megegyezni, így átlátható tájékoztatást kaphatnak arról, hogy mit mond a törvény ezek megosztásáról és milyen esetekben, milyen bizonyítás mellett lehet ettől eltérni.