Csak úgy, mint a legtöbb kérdéses esetben a felek megállapodhatnak és rendezhetik a közös lakás további használatának kérdését. erre van mód térítési igény nélkül, de akár oly módon is, hogy a lakást elhagyó felet elhelyezési, térítési díj illeti meg. A megállapodással összefüggésben csupán az kiemelendő, hogy ha van kiskorú gyermek, akkor a megállapodás a gyermek érdekeit nem sértheti, egyebekben a felek szabadon megállapodást köthetnek.
Amennyiben a felek közötti megállapodás nem jönne létre, akkor a törvény szerint kell eljárnia a feleknek, hiszen a lakáshasználati jogot a törvény rendezi. Némi eltérés tapasztalható ugyan a gyakorlat és a leírt törvény között annyiban, hogy valójában a bíróság rendezheti a lakáshasználatot abban az esetben is, ha a házasság nem került felbontásra.
Külön kell választani, hogy a lakáshasználat jogcíme közös, vagy az csupán az egyik felet illeti meg. Közös kiskorú gyermek esetében pedig a gyermek lakhatási jogát általában a volt közös lakásban kell biztosítani. Szolgálati lakás, vagy haszonélvezeti jog esetében megint csak eltérően rendelkezik a törvény, hiszen itt nem a bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a lakást ki használhatja a jövőben.
Legegyszerűbb esetben, ha a lakás a házastárs külön vagyonának számít, vagy önálló bérleménye, úgy annak használata ezt a házastársat illeti meg. Közös tulajdon, bérlemény esetében – ha erre van mód-, úgy a bíróság a lakás megosztása mellett dönthet, kivéve, ha ez akadályba ütközne. Többek között ilyen akadály, ha a lakás a megosztásra nem alkalmas, ha valamely fél korábbi magatartása ezt nem teszi lehetővé, vagy ha a felek közötti kapcsolat lehetetlenítené el, továbbá kiemelt és fontos, hogy ha ez a közös kiskorú gyermek érdekeit súlyosan sértené. Amennyiben a lakás nem osztható meg, úgy első sorban azt vizsgálja a bíróság, hogy közös kiskorú gyermek nevelését mely félnél került elhelyezésre. Amennyiben nincs kiskorú gyermek, úgy annak a félnek kell elhagynia a lakást, aki a másik félnek súlyos érdeksérelmet okozott, ha pedig ilyen nem történt, akkor a bíróság mérlegeléssel dönt, amely során megvizsgálja és figyelembe veszi a felek anyagi helyzetét, korát, egészségi állapotát és egyéb körülményeit.